A Szentlélek egyesít Istennel

Amint a folyó siet a tenger felé, az emberi szív is vágyódik a végtelen felé. A végtelen nem személytelen hatalom, hanem szeretõ Atya. A Hozzá vezetõ út tele van akadályokkal. Hamis vágyak, hamis célok, hamis eszmék, hamis elképzelések terhelik meg az emberi lelket. Istennek talán a legfájóbb az, hogy az emberek félreismerik szeretetét. Teremtett számunkra egy csodálatos szép világot és mindezt nekünk adta szeretetének jeleként, de mi mégis félrefordítjuk fejünket, és nem akarjuk észrevenni ajándékait. Elküldte egyetlen Fiát - hogy bebizonyítsa szeretetét -, de mi elfordultunk Tõle és keresztre feszítettük. Végül elküldte Szent Lelkét, szeretetének különösen nagy ajándékát, hogy végre meggyõzze szívünket jóságáról, de mi ennek ellenére meg akarjuk tartani a "három lépés" távolságot. A Szentlélek minden fejlõdés, Istenre-találás, boldogság, vigasztalás, lelki erõ, tudás, harmónia, kibontakozás elindítója és alapja. Egy keresztény embernek mindig így kell kezdeni a napot, ezzel a kéréssel: "Jöjj el Szentlélek, vezess engem, hogy mindig Jézussal járjak és Õt szolgáljam!" Ezért olyan fontos, hogy:

1. Naponta nyissuk meg szívünket a Lélek elõtt.

Az apostoloktól nagyon sokat tanulhatunk ezen a területen. Jézus keresztre feszítése után belátták, hogy nem a hatalommal menthetik meg a világot. Nem akartak már uralkodni, hanem csak szolgálni. De hogyan? Ötven napig azt fontolgatták, hogyan ismerhetnék meg ebben az új helyzetben Isten akaratát, és honnan vegyék az erõt, hogy ezt meg is valósítsák?! Mikor teljes mértékben felismerték tehetetlenségüket, akkor voltak képesek megnyílni a Szentlélek elõtt. Alázat nélkül az ember képtelen megnyitni a szívét Isten Lelke elõtt. Természetfeletti célokat nem lehet megvalósítani a világ eszközeivel: pénzzel, hatalommal, fegyverekkel. Teljesen rá vagyunk utalva a Lélek erejére.

2. Naponta nyissuk meg szívünket az emberek felé.

Érdekes megfigyelni, hogy az apostolok pünkösd után rögtön tanúságot tettek arról, amit tapasztaltak. Nem mondták azt, hogy elmegyünk Galileába - a mi hazánkba - és majd ott elmondjuk, ami történt velünk. Szolgálni kezdték az embereket. Minden szolgálatnál szemünk elõtt kell tartani a célt: közelebb vinni másokat Istenhez! Megnyitni szívünket az emberek felé, jelenti, hogy megismerjük valódi szükségleteiket és segítünk nekik abban, hogy a szükségleteken túl felismerjék az egyetlen szükségest: Isten szeretetét. Ezzel menthetjük meg õket az igaz életre.

3. Naponta nyissuk meg szívünket Isten öröme elõtt.

Az apostolok a szentlélek kiáradásakor eggyé váltak Istennel. Az eggyéválás azt is jelentette, hogy beléptek Isten örömébe. Isten a tökéletes öröm Istene, mert tökéletes a szeretetben. Örömük olyan nagy volt, hogy legyõzték életkörülményeikbõl fakadó nehézségeiket, amelyek mai szemmel elszomorítóak voltak: üldözött életet éltek, nem volt biztos megélhetésük, nem volt állandó lakásuk és ennivalójuk, nem volt rendezett családi életük. Lehet, hogy szüleik felelõtlennek mondták õket. Mindezek ellenére örültek, mert megtalálták azt a kincset, ami mindennél többet ér. Mindezen tények tudatában feltehetjük a kérdést: "Én megtaláltam-e már az igazi kincset? Felismertem-e már azt a belsõ örömöt, amit a Szentlélek felkínált nekem?

Isten neked is új Pünkösdöt akar adni, a Te személyes életed Pünkösdjét!

Katona István

Mit tegyek, hogy mélyebben találkozhassak a Szentlélekkel?

"Lényege szerint egyszerû, erõiben sokféle: minden egyes ember számára egészen jelen van, és teljesen van mindenütt, úgy osztja szét önmagát, hogy semmi kisebbedést nem szenved, mindnyájan úgy részesülnek benne, hogy Õ maga ép marad. Úgy mint a napsugár, amely jótékony erejével mintha csak egy személyre világítana, mégis beragyogja a földet, a tengert, és átjárja a levegõt."

Nagy Szent Vazul püspök

1. Imádkozz mélyebben! Minden imában tudatosítsd Isten szeretõ jelenlétét. Kérd ima elõtt a Szentlelket, hogy tanítson jobban imádkozni. (Pl. így: "Jöjj Szentlélek! Világosíts meg! Nyisd meg a lelkem!") Biztosíts állandó idõpontokat imádságodnak, s a szentségimádásnak is.

2. Minden nap ajánld fel magad a Szentléleknek - add át magad az Õ vezetésének (lehetõleg a reggeli imában).

3. Különösen figyelj a Szentlélek indításaira - akár a lelkiismeretedben hangzik el az, akár egy testvér vagy családtag kérése által. Szokd meg, hogy azonnal és örömmel válaszolj hívásaira, akkor is ha nehéz.

4. Lépj ki magadból. Minden nap úgy indulj reggeli imádból, hogy: ma örömet akarok szerezni másoknak. S ha szeretsz, a Lélek kinyilatkoztatja magát neked.

5. Építsd a szeretet, az egyetértést, különösen ott, ahol kritikával, széthúzással találkozol.

6. Ne aggódj! Bízd rá magad a Mennyei Atyára s a Szentlélek vezetésére. Tudatosan élj a Lélek szabadságában, s próbáld sugározni ennek a szabadságnak örömét.

7. Hidd és reméld, hogy a Szentlélek képes minden nehézség közepette - általad is - megújítani közösségedet és az Egyházat. Ezt a reményt sugározzák életed és szavaid.

8. Merj mindig újra kezdeni! Minél inkább magunkban bízunk, annál gyakrabban elesünk. Ha jobban a Szentlélek vezetésére bízzuk magunkat, csökkennek az elesések. Minden elesésed, gyengeséged ellenére - ha hiszel - a Lélek képes új szívet és új lelket adni beléd.

Tomka Ferenc